Komárom – Esztergom megye

Komárom – Esztergom megye

Magyarország legkisebb területű (2265 km2), az ország északnyugati részén elterülő megyéje mintegy 310 000 személynek ad otthont. Székhelye Tatabánya.

Északon a Dunával és Szlovákiával, keleten Pest, délen Fejér, délnyugaton Veszprém, nyugaton pedig Győr-Moson-Sopron megyével határos. Két nagy tájegységhez tartozik: a Dunántúli-középhegységhez és a Kisalföldhöz. Több védett terület is húzódik a régióban: a Duna – Ipoly Nemzeti Park (Strázsa-hegyi tanösvény); a Gerecsei Tájvédelmi Körzet; a Dunaalmási kőfejtők, a Tatai Kálvária-domb, valamint a Vértesszőlősi előember-telep Természetvédelmi Terület.

Legnagyobb folyóvize a Duna, amely mintegy 80 km hosszan országhatár is egyben; míg legjelentősebb állóvize a tatai Öreg-tó és az esztergomi Palatinus-tó.

A jogelődjének számító Komárom, illetve Esztergom vármegyét Szent István király alapította. Mindkettő jócskán átnyúlt a mai Szlovákia területére is; határaik a történelem során több ízben módosultak. Területén 2007 óta 11 város található.

Ma ez Magyarország második legsűrűbben lakott megyéje. Az első népszámlálás idején (1869-1870) még a legkevésbé benépesült régiók egyike volt, ám a kiegyezés, majd a Rákosi-korszak nagyfokú iparosítása idején tömegesen települtek át ide. A kitelepítéseknek, a lakosságcserének köszönhetően jelentős a sváb és szlovák kisebbség száma.

A térség fő vonzerejét megannyi műemlék és természetvédelmi terület adja. Számos turista érdeklődik az év bármely időszakában a lenyűgöző Dunakanyar; a Rám-szakadék; a Duna – Ipoly Nemzeti Park; a bokodi úszó falu; az Agostyáni Arborétum; a majki remeteség; az Esztergomi Bazilika; a tatai Öreg-tó, vár, Angolkert és az Eszterházy-kastély; a komáromi Monostori erőd; a tatabányai Turul-emlékmű vagy a vértesszőlősi Samu lelete iránt. A régió programkínálata igencsak színes: lampionos hajófelvonulás és vízi karnevál, zenei- és gasztronómiai fesztiválok, kézműves vásárok, madármegfigyelő rendezvények várják a kikapcsolódni vágyókat.

A régió gazdasági szempontból is kiemelkedő: 2005-ben itt volt a legmagasabb az egy főre jutó GDP – az országos átlag majdnem ötszöröse. A gazdaság kimagasló pillére a gép-, élelmiszer- és vegyipar, az idegenforgalom és az energetikai szolgáltatás. Legjelentősebb ipari központjai közé Esztergom, Tatabánya, Oroszlány és Komárom tartozik. Számottevő ásványkincs a térségben a bauxit és a barnakőszén. Olyan nagy nyereségű cégek tevékenykednek itt, mint például az esztergomi Magyar Suzuki Zrt. autógyára; az elektronikai cikkeket előállító, Komáromban található PCE Paragon Solutions Kft.; az autóalkatrészeket készítő BorgWarner Oroszlány Kft. vagy a bábolnai központú IKR. Agrár Kft. mezőgazdasági szervezete. Tatabánya ad otthont az autóalkatrészeket gyártó Delphi Connection Systems Hungary Kft.-nek, a villanymotorokat és szivattyúkat készítő Grundfos Magyarország Gyártó Kft.-nek, illetve a Coloplast Hungary Kft.-nek, amely az intim egészségügyi ellátást igénylő emberek életét megkönnyítő termékeket és szolgáltatásokat fejleszt.

Mezőgazdasági szempontból a búza-, kukorica-, cukorrépa- és szőlőtermesztés emelhető ki. Állattenyésztés tekintetében főként sertéssel, szarvasmarhával, baromfival és juhval foglalkoznak a térségben.

Közlekedési szempontból az Esztergomot és Párkányt összekötő Mária Valéria-, valamint az Észak-és Dél-Komárom közt elhelyezkedő Erzsébet-híd említendő. Az utóbbi megnövekedett forgalmát bizonyítja, hogy 2017. október 17-én letették az új komáromi Duna-híd alapkövét.