Pest megye

Pest megye

A 6393 km2-nyi területű, az ország legtöbb (48) városával rendelkező megye Közép-Magyarországon terül el. Mivel Budapest teljes agglomerációja Pest megyében található, így ez az ország legnagyobb lélekszámú megyéje: 2015-ben 1 226 115 fő élt itt, ami az akkori Magyarország népességének 12,4%-a volt.

Itt van az ország földrajzi középpontja: Pusztavacstól egy km-re északkeletre, természetvédelmi területen. Északon Szlovákiával és Nógrád megyével, keleten Heves és Jász-Nagykun-Szolnok, délen Bács-Kiskun, nyugaton pedig Fejér és Komárom-Esztergom megyével határos. Székhelye egyben az ország fővárosa is; Budapest azonban önálló területi egység, nem képezi Pest megye részét.

Területe változatos: hegység, dombság és síkság is húzódik rajta. Itt található a Kiskunsági, valamint a Duna-Ipoly Nemzeti Park számottevő része is.

Legjelentősebb folyója a Duna, az Ipoly, a Galga és a Tápió, míg legnagyobb állóvizét a délegyházi tórendszer képezi.

A megye első említése 1009-ből származik: Szent István király adománylevélben nevezte meg Visegrád vár ispánságát, mely magába foglalta a mai Pest megye területét is. Visegrád ekkor az egyik első királyi székvárossá vált, míg a vármegye a középkori Magyar Királyság központjává fejlődött. Mai határai a második világháború utáni módosításokkal, majd az 1950-es megyerendezéssel és Nagy-Budapest létrejöttével alakultak ki. Utoljára 1954-ben csatoltak el tőle területet.

Fő turisztikai vonzerejét a megszámlálhatatlan műemlék, a múzeumok, a természetvédelmi területek, a kirándulási célpontok, az erdővel borított hegyek, a síkságok szépségei jelentik. Olyan látnivalók találhatók itt, mint például a Visegrádi Fellegvár, a Gödöllői Királyi Kastély, a Veresegyházi Medveotthon, a Budakeszi Vadaspark, a Nemzeti Botanikus Kert, vagy a mogyoródi Hungaroring.

A régió a kelet-közép-európai térség vezető szerepéért folyó nemzetközi verseny résztvevője a Béccsel, Pozsonnyal, Prágával és Varsóval vívott küzdelemben. Gazdasági súlya, teljesítménye kiemelkedő a többi megyéhez képest: itt állítják elő a GDP 11%-át, itt valósul meg a beruházások 7,6%-a, Pest megyében található az ipari parkok 13%-a, s ez adja az ország exportjának 15%-át. Fejlődési lehetőségei is jobbak az átlagnál. A térség több mint 200 ezer regisztrált gazdasági szervezetének nagy része a kereskedelem, a gépjárműjavítás, az ingatlanügyletek és a mezőgazdaság terén tevékenykedik. A térségben olyan nagyvállalatok tevékenykednek, mint például a Bugyin található, élőállat exporttal és importtal foglalkozó HUNLAND Trade Kft.; a budaörsi központú Tesco vagy a Sóskúti székhelyű, műszaki kerámia gyártásával foglalkozó Kerox Kft.

Mindezek ellenére a térség alulfinanszírozott: a hazai források központi elosztásánál ugyanis nem érvényesül az a törekvés, hogy a korlátozott uniós támogatások szerepét hazai források kompenzálják. Ez éppen azokon a szegmenseken okoz nehézséget, amelyeken a megye jelenlegi teljesítményét javítani kellene – vagyis az innováció, a kutatás-fejlesztés és a kisvállalkozások támogatása terén.  

Annak ellenére, hogy Pest megye az ország legfejlettebb térsége, mezőgazdaságát tekintve súlya kisebb, mint a gazdaság egyéb részein. Területének több mint fele síkság, amely kedvező feltételeket nyújt a szántóföldi növénykultúrák termesztéséhez – a kukorica, a búza, a napraforgó, a repce és a lucerna hozamai azonban elmaradnak az országos átlagtól. A szőlő és gyümölcsösök aránya a térségben ugyancsak csökkenő tendenciát mutat. Országosan ismert azonban a vecsési káposzta és a tahitótfalui eper; valamint a marha-, a nyúl- és a libatenyésztés is az országos átlag felett van.