Pozsonyi kerület

Pozsonyi kerület

A mintegy 625 000 lakost számláló Pozsonyi kerület Szlovákia délnyugati részén található. 2052,6 km2-es területével ez a Szlovák Köztársaság legkisebb kerülete. Középső részén a Kis-Kárpátok hegyei emelkednek. Délen Magyarországgal, nyugaton Ausztriával, északon és keleten a Nagyszombati kerülettel érintkezik.  Természetes határát Ausztriánál a Morva és a Duna alkotja. A terület nyolc járásból áll, melynek 73 települése közül 6 városi ranggal rendelkezik, továbbá a főváros is itt található.

Térsége már az újkőkor idején lakott volt. A középkorban itt keresztezte egymást két fontos kereskedelmi vonal: a Balti-és az Adriai-tengert összekötő borostyánút, valamint a Nyugat-Európa és Ázsia közötti Duna menti út.

Előnyös földrajzi fekvésének köszönhetően idegenforgalmi adottságai igen kedvezőek. Mesés környezet, természetes vizek, számos történelmi emlék és hosszú múltra visszanyúló hagyományok jellemzik a régiót. A leglátogatottabb település maga a főváros, Pozsony, az egykori magyar koronázó város, amely egyben fontos ipari, politikai, gazdasági, egyetemi és kulturális központ. A sokszínű programlehetőségek mellett festői szépségű óvárosa, a vár és a Duna alkotta egyedi panorámája is rabul ejtik az ide látogatókat. Történelmi központját galériák, múzeumok, utcai szobrok, a minibusz és a villamos teszi teljessé. Ugyancsak sok turistát vonz a tradicionális nép-és iparművészetéről, gasztronómiájáról, minőségi borairól nevezetes Kiskárpáti borút, s annak királyi városai – Búrszentgyörgy, Bazin és Modor. Nagy látogatottságnak örvend továbbá a Szenci Napfényes tavak együttese és az aquapark; Dévény, Vöröskő és Detrakő vára; a Borostyánkő vár romjai. A sportkedvelő turisták előszeretettel használják a Morva és a Duna folyó menti kerékpárutat, míg a pihenni vágyók a Dunán sétahajóznak. A Hegyhát Tájvédelmi Terület kiváló lehetőséget nyújt halászathoz és gyalogtúrákhoz egyaránt – tavak és várromok ölelésében.

A kerület gazdaságának húzóágazatát mindezek mellett nem a turizmus, hanem kiváló infrastruktúrájának köszönhetően az egyre gyarapodó ipar jelenti, amely messze megelőzi Szlovákia többi régióját. Ezt az a tény is bizonyítja, hogy a kerület mintegy 30%-kal járul hozzá az országos össztermeléshez. Területén négy ipari park is található. A legjelentősebb ágazat a kőolaj-feldolgozó-, a gépjármű-, a vegy-, az élelmiszer-, az elektrotechnikai- és a gépipar. Meghatározó szereppel bír a kőolaj-finomítással foglalkozó Slovnaft, a vegyszergyártó Istrochem, valamint a Kablo kábelgyár. A kerület az autóipar egyik európai központjává vált, amely a teljes ország exportjának 30%-át teszi ki – köszönhető ez a Volkswagen Bratislava, a Delphi Automotive Bratislava, a Johnson Controls International, a Faurecia és az Enco Bratislava gyárainak. Az élelmiszeripar meghatározó elemei a Figaro csokoládé-, a Rajo tejtermék- és a Stein sörgyár, valamint a Vínoprodukt borászat.

A térség körülbelül 47%-a mezőgazdasági földterület, ami a legalacsonyabb aránynak számít az összes szlovák kerület közül – az ország mezőgazdasági területének csupán 4%-a található itt. A búza, a kukorica, az árpa és a zab mellett jelentős mennyiségben termesztenek ipari növényeket – az élelmiszer-, a textil- és a gyógyszeripar számára. Mindezeken kívül a régió kiterjedt szőlőültetvényekkel is rendelkezik. A kerület állatsűrűsége ugyancsak az országos átlag alatt van: kisebb számban szarvasmarhát és sertést tenyésztenek.

A térség földrajzi előnye fekvésében rejlik, hiszen üzleti utak metszéspontjában található. Valamennyi közlekedési eszközzel jól megközelíthető – a kerületen vasút és autópálya fut át; Pozsonyban található az ország legjelentősebb reptere, folyami kikötője pedig Budapesttel és Béccsel köti össze.