Győr-Moson-Sopron megye

Győr-Moson-Sopron megye

A mintegy 4208 km2 területű, 450 000 lakosú megye Északnyugat-Magyarországon található; a Dunántúli-középhegység, az Alpokalja és a Kisalföld találkozásánál. Északon a Duna és Szlovákia, nyugaton Ausztria, keleten Komárom-Esztergom, délen Veszprém, délnyugaton pedig Vas megye határolja. Székhelye Győr. Két legfontosabb kistérsége a Győr-Hegyeshalom és a Győr-Sopron vonal – itt található a megye összes városa, s ez az élénk gazdasági környezet mintája.

Legjelentősebb folyóvizei a Duna, a Rába és a Rábca. Területén olyan fontos útvonalak haladnak, mint a Budapest – Bécs vasútvonal, az M1-es autópálya, vagy a Duna vízi útja.

Térsége már az őskor idején lakott volt. Az ókorban itt húzódott a borostyánút kereskedelmi vonala, a Római Birodalomban pedig a Pannóniát védő limes.  A mai megye Győr-Moson és Sopron egyesülésével alakult ki 1950-ben, Győr-Sopron megye néven. 1990-ben megkapta mai nevét, s ezután három hullámban további tizenegy település csatlakozott hozzá. Napjainkban ez Magyarország egyetlen olyan megyéje, ahol a népesség növekedik.

A térség fő turisztikai vonzerejét a műemlékek, történelmi belvárosok, barokk templomok, kastélyok jelentik. Olyan nevezetességek otthona, mint például a fertődi Esterházy-kastély, a nagycenki Széchenyi-kastély, a Pannonhalmi Bencés Főapátság, a Fertő – Hanság Nemzeti Park, a mosonmagyaróvári vár, vagy a győri Püspöki Székesegyház. A történelmi és természet adta lehetőségeken kívül számtalan látogatót csalogatnak a kulturális és szabadidős tevékenységek, valamint a zenei-és sportesemények. Míg a nagyvárosok látnivalókban és programokban gazdagok, a kisebb községek magyaros vendégszeretettel, falusi vendéglátással várják a turistákat.

A régió ízekben is rendkívül gazdag – híres gasztronómiai- és nagy hagyománnyal bíró borkultúrájáról.  A „történelmi” szőlőtermesztés első írásos említése még a Pannonhalmi Apátság alapítóleveléig nyúlik vissza. A nedű Sopron életében kiemelkedő jelentőséggel bír; 1297-ben III. András szabadalmaztatta a borkereskedelem jogát. 1333-ban Károly Róbert megparancsolta az ispánoknak, hogy „a soproni polgárokat amidőn saját boraikat szállítják, útjukban ne zaklassák”. Talán mindezeknek is köszönhető, hogy évente egyre többen érkeznek ide borversenyekre, pincelátogatásra, szüreti mulatságokra.

A turizmus mellett a megye életében előkelő helyet foglal el az ipar – a járműgyártás, vegyipar, a fémfeldolgozási termékek, valamint a villamos berendezések gyártása. Olyan nagyvállalatoknak ad otthont, mint például Győrben a Rába Futómű Kft. gyára; Sopronban a Heineken Hungária Zrt. sörfőzdéje, Kapuváron az elektronikai alkatrészgyártó Provertha Zrt., Szanyon az Interfa Bútoripari Kft., Mosonszolnokon a Bos Automotive Products Magyarország Bt. roló-és panorámatető-gyára, vagy Mosonmagyaróváron az SMR Automotive Mirror Technology Hungary Bt. A Győri Ipari Park területén mintegy száz, a legkülönbözőbb gazdasági területeken tevékenykedő magyar és multinacionális vállalat telepedett le. Ilyen például a közúti járműveket és járműmotorokat gyártó Audi Hungária Zrt.; az E.ON Észak-dunántúli Áramszolgáltató Zrt.; a Coca Cola HBC Magyarország Kft.; vagy a malomipari termékeket készítő Győri Keksz Kft.

A régió növénytermesztését illetően említésre méltó a kukorica, a búza, a napraforgó, a burgonya, a repce, a lucerna, a cukorrépa. Jelentős továbbá a biodízel gyártás nyersanyagát is adó olajnövények szerepe a térségben. Jószágok tekintetében a szarvasmarha, a sertés, a pulyka és a tyúkfélék az elterjedtek.

Nem elhanyagolható továbbá a térség határ menti fekvésének köszönhető szerepe sem: az ország nyugati kapujának számító megye hegyeshalmi határátkelője bonyolítja le a legnagyobb határforgalmat Nyugat-Európa és Magyarország között.