Nagyszombati kerület

Nagyszombati kerület

A  Nagyszombati kerület Szlovákia délnyugati részén, Európa szívében található. Három országgal szomszédos: Magyarországgal, Ausztriával és a Cseh Köztársasággal, ami kedvezően befolyásolja a nemzetközi együttműködést. Természetes határát a Duna és a Morva folyó képezi. Területének nagy része összefonódik a Hegyháti síksággal, a Kis-Kárpátokkal, a Nagyszombati hátsággal és a Duna menti alfölddel.

Hét járás és 251 település alkotja, melyből 17 városi ranggal bír. Az ország egyik legkisebb régiója – a 4148 km2-nyi területen mintegy 561 000 fő él; a szlovákok mellett nagy számban magyarok és csehek is.

A terület vízforrásokban gazdag – itt folyik a Duna, a Morva és a Vág. Legismertebb vízi erőműve a bősi, de több is található a régióban: Bélaház, Bikszárd, Kunó és Drahóc településeken.

A régió az olaj és a földgáz bölcsője – külföldi befektetők részéről is nagy az érdeklődés e nyersanyagforrások iránt. Található még itt mészkő, dolomit, öntészeti homok, épületkő és sóder is.

A térség már a kelták és a rómaiak előtt is lakott volt, fontos kereskedelmi utak mentén állt. Központja, Nagyszombat az országban elsőként kapott szabad királyi rangot 1238-ban IV. Béla királytól.

Területén ma négy védett természeti övezet húzódik: a Duna-ártér, a Fehér Kárpátok, a Hegyhát és a Kis-Kárpátok. Az idegenforgalom leginkább az utóbbi területére összpontosul olyan látnivalókkal, mint például a Driny barlang vagy a Szomolányi karszt. Jelentősek geotermális- és gyógyforrásai, melyeket gyógyászati és üdülési célokra használnak. Büdöskőn fakad Európa egyik legmagasabb kéntartalmú gyógyvize. Pöstyénben világszerte ismert, mozgásszervi megbetegedésekre irányuló gyógyászati központ működik. A megyében számos vár és kastély található – pl. Éleskő és Jókő vára vagy a Szomolányi kastély. Számos turistát vonz továbbá a sasvári bazilika és a szakolcai műemlék is. A magyarlakta Duna menti régióban több fürdőhely működik – többek között Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren, Nyárasdon, de sok látogatót vonzanak a kis-dunai vízmalmok is.

A kerület fejlett iparral, s hat ipari parkkal rendelkezik. A legfontosabb ágazatokhoz a gépjármű-, az elektrotechnikai-, a vegy- és az üvegipar, valamint a kohászat tartozik. A külföldi beruházásoknak köszönhetően a termelés elsősorban a gép-és elektronikai iparban növekszik. A mezőgazdasági őstermeléshez kapcsolódva nagy arányban van jelen az élelmiszeripar – főként tej és tejtermékek, hús és hústermékek, cukor, édességek, habzóborok formájában. Jelentős továbbá a számítógépes, elektronikai és optikai cikkek, fémszerkezetek, alapvető gyógyszerészeti termékek, vegyszerek és vegyi anyagok előállítása, a fémgyártás és -feldolgozás. A kerület legjelentősebbje a PSA Peugeot Citroën autó-, a Samsung Electronics Slovakia elektrotechnikai-, a Johns Manville Slovakia üveggyára, valamint a vegyszereket és tisztítószereket előállító Tatrachema.

Legfontosabb természeti forrása a termőföld. Mivel a régió mintegy 70%-a mezőgazdasági terület, így ezt a vidéket tartják az ország egyik legtermékenyebb területének. Elsősorban gabonát, kukoricát és burgonyát termesztenek. Az éghajlat kedvező feltételeket biztosít a szőlészet és gyümölcstermesztés számára is. Az állattenyésztés terén a szarvasmarha- és a sertéstenyésztés a kiemelkedő, továbbá folyamatosan növekszik a baromfi- és a pulykatartás száma.

A régió közlekedési helyzete a belföldi és a nemzetközi közlekedés szempontjából is jelentős: fejlett a köz-, a vas-, továbbá vízi úthálózata.